Nem adom fel, míg nagydarabnak látsz!

 115 kg

A héten nekiugrottam újfent a fogyókúrámnak. Szépen eljojózgathatnék 110-115 kg között, de szerintem a tél és az ünnepek nemcsak ezt az pár kilót tennék még rám. Nem igaz, hogy nem figyelek oda, csak rendszeresítettem a kilengéseimet. Mindegy, hogy mire fogom, hogy a sportot sem kezdtem el, mert a séta és a tornakazi mindig kéznél van. Foghatom a munkára is, ami még korrekt is lehet, csak azt vettem észre szép lassan, hogy elfogy az energiám és a kilók meg felugranak. Mindegy, hogy teljes kiörlésű lisztet használok, és csak ritkán fehéret és cukrot, de este és délután már gyümölcsön kívül nem kellene nekem szénhidrátot ennem. És vissza a jóöreg pufibúzához…

A tegnapi nap bemelegítő volt, a mérlegre sem álltam rá. Óh, szegény Ervinemet lemérlegeztem, bocsi, Ervin! Szóval kezdtem a mennyiséget nem fogom vissza, de nem akármit eszek-kezdetű diétát. A mai napot már visszább fogom. És ugye Ervinre is ráugrottam. Na és a hiúság is: a párom és köztem mindig volt 10 kg. Most meg egy súlyban vagyunk. El kell húznom, szállnom tőle nagyon gyorsan… Ezen sürgősen változtatnom kell.

Rájöttem, hogy nagyon keveset iszom, és nagyon rászoktam a koffeinre: kávéra, energiaitalra stb. is. Nem cukrosat iszom, de ettől függetlenül észrevettem, hogy aktuálisan felpörget, de alacsonyabb energiaszintre csúszok vissza.