Szóval, megvan a bűnös, amiért stagnálok. Igazából örülnöm kéne, hogy nem híztam.Körülnéztem a neten: úgy hirdetik a leszoktató programokat, hogy a hízás elkerülése is a leszoktatás része… no comment.
Viszont azt is olvastam, hogy a tüdőkapacitásom gyorsan nő, ezért a sport egyrészt sikerélmény, másrészt az elvonási tüneteket: idegesség, rossz alvás, feszültség levezeti. De közben a páromnak is igaza van: 110 kilóval akarsz futni???
Elkezdtem figyelni, mit is érzek. Lassan több mint egy hónap után már időszerű volt.
- Most kezdtem el köhögni.
- Kicsit tisztábbnak és könnyebbnek érzem a levegővételt.
- Már annyira nem kívánom a cigit.
- És bár kicsit, de elindult a súlyom lefelé. Ami persze nem több kilóban mérhető, de már nem 111 kg-n dekkolok.
- Jobban odafigyelek az étkezésre, a főbűnös szénhidrátra. Tényleg szörnyű, hogy az emberek egy része azért nem akar leszokni a dohányzásról, mert meghízik.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: