Lájtblúúúúú

 Nem gondoltam, hogy
ennyire nehéz lesz. Hajszálon függ, hogy mikor gyújtok rá újra. Már egy
hónapja nem dohányzok, és nem lett könnyebb. Elvileg 6-8 hét alatt
kitisztul a szervezetem, de én ezt nem érzem. Ráadásul nem eszegetek
helyette, mégis beleszól a szemét cigi hiánya a diétámba is. Valamit
kell csinálnom a hétvégén, hogy érezzem: jobb ez így nekem, és megéri
nem dohányozni. Jó, anyagilag biztosan, bár ezt sem érzékelem. Ideges is
vagyok, mondjuk nem éppen nyugodt időszakban vagyok, de hát sosincs
nyugodt időszak.

Megnéztem, még meddig fogok szenvedni, hát
nem érzem, hogy elmúlnának az elvonási tünetek, meg az a 3-4 kilós hízás sem nyugtatott meg. Akkor eszerint örülhetek, hogy nem híztam…

És cserébe ezzel vígasztalhatom magamat:

Elgondolkodtam,
hogy igazán, magamban elhiszem-e, hogy
egyszer tényleg lefogyok. Ha becsukom a szemem, látom-e magamat
mondjuk 70 kilósan, ami azért nagyon nem nádszál, de nem is 110 kg.
Rájöttem, hogy nem is gondolok magamra úgy, mint egy 70 kilós, de csinos
nőre. Igazából nem is hiszem el, hogy le tudok fogyni. Mindig van arra
jó ok, hogy kilengjek, és ne foglalkozzam azzal, hogy hát akkor most
miért is ne egyek meg valami nem igazán diétásat. A mozgásra meg még
több. Aztán szépen eszembe
juttattam, hogy amikor 130 kilóról lefogytam 80 kg alá, akkor hogy is
néztem ki, milyen ruhákat hordtam. Naná, hogy ezerrel elégedetlen voltam
magammal. Most isteni lenne ez a súly… 

Vasárnap
este, amíg vártam a CT-re (nem engem cétéztek), megfogadtam, hogy ha
néger gyerekek potyognak az égből, én akkor is szigorú leszek magamhoz.
No cigi, diéta. A következő kör a mozgás lesz. Ma megismertem egy nagyon
aranyos, szimpatikus csajt. Egy olyan cégnél dolgozik, aminek a
diétaiparhoz van köze. Eszembe juttatta azt az énemet, aki képes volt
megcsinálni 3000 felülést, meg mondjuk lefekvés előtt rendszeresen 500
felülést…, végigtornázni 2 aerobik kazettát, beöltözve gimnasztikázni a
szaunában… na jó, ez utóbbi nagy baromság is volt. Gimibe biciklivel jártam (25 km), reggel
elmentem úszni az órák előtt, vagy futottam. Mesélt egy 100 kilós
lányról, aki ma már bombanő, aki hasonlókkal terrorizálta magát, csak ő
nem hagyta abba, mint én. Valahogy ez a fajta fanatizmus kiveszett
belőlem. 

Úgyhogy
most jön a gyakorlat: szemet behúny, elképzeli magát csinosan, a kis
ocelot mintás felsliccelt szoknyájában, csinos, nőies szűk felsőben,
magassarkúban… Szóval ez a mostani az átmeneti állapot, szugerálja
magába, és az a csini a normál és tartós. Szóval, hétfő óta szigorka
vagyok magammal, és nem ugrok rá a mérlegre mondjuk péntekig. Ervinkémet
addig naponta 3-szor minimum terrorizálja a párom. Mondtam is neki,
hogy nem jó összevissza ráugrálni az Ervinre, de ő hajthatatlan. Most
így stikában elmondom nektek, hogy ahhoz képest, hogy ő 144 kilóról
indult tavaly, simán lemen 110 kg alá. Igaz, hogy mostanában megint volt
majdnem 120, de itt az alkalom megvédeni a nők becsületét, mert tényleg
ciki volt, hogy ő a többől többet fogyott, és simán alám ment kilóilag.
Szóval stikában leversenyzem.
Mert azért kell a motiváció. És nem rossz összehasonlítás, mert ő
dohányzik, én már egy hónapja nem. Most kiderül, hogy számít-e ez
valamit is. Drukkoljatok.

 Jó régen nem jártam erre. Igazából leginkább egészségügyi létesítményekbe jártam: kórház, ügyelet, mentő stb. Hosszú történet, most már vége. Szóval nem a legfontosabbak közé tartozott életemben a fogyókúrám, diétás étkezésem stb. Pedig pont ilyenkor nem szabad nagyon nagy ívben abbahagyni. Szerencsére ez nálam alig egy hét volt, hogy szinte csak este 10-kor ettem, és azt, ami a kezembe került. Még rajtam van majdnem 2 kg, de szépen megy lefele az is. Ami gyorsan feljön, az elég gyorsan le is tud menni. 

Azért van amiért dícséretet érdemlek: abbahagytam a dohányzást. Lehet, hogy fordítva fog elsülni, és hízni kezdek, bár szerintem ahogy kitisztul a szervezetem, akár futás közben sem kapkodom majd a levegőt. Amennyiben hajlandó leszek futni.

Buta mánia: rá akarom szoktatni magam a futásra. Meg akarom szeretni, mint ahogy az úszást is szeretem: közben végtelen nyugalom van, csak a víz és te, és úgy érzed, bármennyit tudnál úszni, határ csak az uszoda zárása… Vágyom egy szép új futócipőre és egy jó erős sportmelltartóra… Mert ugye futni bárhol lehet, nincs szinte helyhez és időhöz kötve… Nem mondom, hogy 110 kilósan kell elkezdeni, de akkor is jó lenne. Tavaly nyáron futottam pár száz métert, és bár fizikailag jól bírtam, a cigit nagyon éreztem. Súlyom sem igazán volt több, itt stagnálok a 110 kg körül. Kicsit tudatosabban kell hozzáállnom: be kell terveznem, hogy lemegyek 100 kg alá. Elvileg 2 hónap elég rá, mondjuk, legyen 3: augusztus végére. Mert célkitűzés nélkül meg aztán végképp nem megy.

 
Olvastam egy rövidke cikket arról, hogy a túlsúlyos emberek vékonyabbnak hiszik magukat. És rá kellett jönnöm, hogy mennyire igaz. Mindig fényképeken döbbenek rá, hogy még nagyon nagy a túlsúlyom. Mivel relatíve vékony az arcom, ez nem érdem, adottság, vékonyabbnak tűnök még magam, sőt mások előtt is. Szerintem éppen ezért tudott elszaladni velem a ló: vékony arc, lepelszerű ruhák, és plusszkilók tízesével.

Elgondolkodtam,
hogy miért is lehet ez. Mert az ember mentegetőzik és szívesen hiszi
magát szebbnek, jobbnak. Mert a valóság relatív, és mindig találhatunk
magunknál kövérebbet és csúnyábbat. Az már más dolog, hogy vékonyabbat,
szebbet és fiatalabbat is. Nehéz reálisan látni, és bevallani, hogy
igen, szépítettem a dolgon magam előtt. Sok még mindig a 110 kg, és bár
az elmúlt időszak olyan zavarosra sikeredett, hogy örülhetek annak,
hogy nem fejeltem meg még pár kilóval, azért az még nagyon sok. Ideje
összekapnom újra magamat.

  Blogolhatok itt fogyásról, szépségről. Az előbb néztem meg a BAFTA-díjátadót. Vanessa Redgrawe beszélt. Mélyen, megindítóan, szívből és nagyon egyszerűen. Arról beszélt, hogy honnan indult, hogy egy egyszerű pantomimdarab láttán érezte, hogy ez lesz, amit csinálni fog. Hogy inkább arra kell figyelni, hogy az igazság szólaljon meg bennünk, és hogy ne szeressünk bele a saját hangunkba. Gyönyörű volt, és eszembe jutott, hogy nem leszek fiatalabb, lehetek ugyan vékonyabb, költhetek többet a külsőmre, sőt, akár át is szabathatom magam, de a belső békét és harmóniát nem 60 kilóval fogom elérni feltétlenül. Felkavart mostanában pár dolog, olyan, amiről nem tehettem, és befolyásom sem volt rá. Vagyok, amilyen vagyok. Nem tudok a bőrömből kilépni, és nem is akarok. Egy barátom azt mondta, egy butaságára, hogy egyszer élünk. Én nem tudok megtenni bizonyos dolgokat. Nem mások, magam miatt. Másnap már nem ugyanaz az ember nézne vissza a tükörből. Pedig tényleg egyszer élünk. Nem lesz még egy életünk kipróbálni helyzeteket, érzéseket. Bizonyára ez merevség. Lehet, hogy gyávaság. Egyszerűen gyáva vagyok. Egy másik barátom egyszer megkérdezte tőlem, azt hiszed, hogy csak te vagy jó ember? Nem hiszem. Csak én tényleg nem tudok bizonyos határokat átlépni. Pedig csak magamnak akarok megfelelni, másnak nem. 

A külsőről és ideálokról, elvárásokról meg csak annyit, hogy láttátok már az alábbi képet. 2 perc alatt alakítottam át a baloldali lányt… Hát ennyit a látszatszépségről.

   Most kivételesen nem úgy tűntem el, hogy lapítottam 2 pizza között megbújva. :o) Elég összevissza lett az elmúlt pár hetem. A betervezett havi 5 kg mínusz most nem jött össze, de tartottam, amit leadtam. Próbáltam az update szerint enni, őszintén szólva szerintem simán ott is számít a mennyiség, és az meg nem működik, hogy időnként kimaradnak napok, és elfelejtek enni. Szerintem elértem azt a pontot, ahonnan már csak mozgással vagy radikális diétával fogok elmozdulni. Pedig nagyon is kéne fogynom, mert visszaszökött a vérnyomásom, és S.O.S.-ben le kell adnom 10 kg-t. De nem akarok rágörcsölni. Kihagyom a vacsit, és meglátjuk. Max. egy kis alma vagy light joghurt jöhet. És megpróbálok rendszert vinni az életembe.

Jól esik, hogy drukkoltok nekem, Csajok! Mindig eszembe juttok, amikor egyedül érzem magam: ismeretlenül is van pár kicsi emberke, aki gondol rám, és drukkol nekem… Drágák vagytok!

Most kivételesen egyedül vagyok, és nem volt munka estig, bár én jobban szeretem, de legalább ezért jöttem is írni.

Most nem olvasnivalóm van, hanem zenéket hoztam. A kedvenceim.

Vonda Shepard: Baby don’t You break My Heart slow…

Metallica: Whiskey in the Jar

Historia de un amor

Balázs Fecó: Érints meg…

 
Nem tűntem el, csak nem volt időm írni. Olvasni azért olvastam időnként, és találtam is pár hasznos linket.

Receptek, könyvek:

Fogyókúrás receptgyűjtemény vegyes

Fogyókúrás receptgyűjtemény update

Update könyvek, szakácskönyv is

Blogok, ahonnan erőt meríthettek:

Terhességi cukorbetegség

Harcos amazon

Harcos ifjú titán

A világ legkövérebb embere

Számomra mindig ad egy nagy adag
lelkesedést, amikor mások sikeréről olvasok. Talán azért, mert van
bennem egy jó adag egészséges drukk, hogy sem én, se más ne adja fel. 

Akik már lefogytak:

Lagzi Lajcsi

Tóth Vera

Duci önkritika:

Agyonnyomta vékony pasiját

A beszakadó födém esete

Szóval ne adjuk fel könnyen, nevessünk időnként magunkon is, és ne essünk túlzásokba!

 
Súly: 110 kg

Megcsináltam!
Hó végére sikerült. Rezgett a léc, mert sok minden történt. Tudom, hogy
stagnálni fogok, és nem lesz könnyű havonta 5 kg-t ledobni, de
optimista vagyok. Még fáj a bokám, nem tudom, mit fogok ugrabugra
helyett csinálni, de ki fogom találni. Lehet, hogy tisztítókúra lesz,
vagy megkeresem a Callanetics könyvemet, bár könyvből nem szeretek
tornázni. Azt hiszem, hogy 100 kg alá menni nem csupán annyi lesz, hogy
fogyok 2 hónap alatt 10 kg-t…  Végülis stagnálok én már egy ideje 110
kg körül, úgyhogy akár még az is lehet, hogy nem is lesz olyan nehéz.
Végülis elég jól bírom, hogy mellettem pizzát, makarónit és ipari
mennyiségben pilótakekszet esznek. Azért azon elgondolkodtam, hogy
nézek a neten teljes kiörlésű lisztből pizzareceptet. Végülis egy
hétvégi ebédre sok zöldséggel, husival teljesen ok. A vasszigor
visszaüt, de az engedékenykedés is. Lehet, hogy azért is ment le ez a
25 kg egy év alatt, mert tavaly még engedélyeztem magamnak kb. havonta
egy esti pizzázást, és azért mást is. Csak most már elpimaszodtam, és
tényleg le akarom dobni a nagyja feleslegemet.

Mérés 6.

mell:  112 (112,  115 , 116 ,115, 115, 118 cm)

mell alatt: 92 (93, 94, 95 , 93, 95 , 96 cm) szeretném: 85 cm

has1: 106 (107  (107, 106 ,109, 110 , 121 cm) szeretném: 85 cm

derék: 98 (100 (102, 101, 103, 105, 110 cm) szeretném: 75-80 cm

has2: 124 (126, 128 , 128 , 131, 138 cm) szeretném: 95 cm

csípő: 117 (117, 118 , 119 , 121 , 121, 122 cm) szeretném: 110 cm

 Nehezen
idult ez az év is. Talán még nehezebben, mint a többi. Nem sok okom van
mosolyogni, az tuti. Ennyi erővel át is adhatnám magam egyrészt az
önsajnálatnak, másrészt egy nagy tányér tésztának, egy pizzának,
csokinak, vagy bármi más hízlalónak. LB, ne gondolj a holnapra, élj a
mának, most nem mindegy, hogy 111 vagy 112 kg vagy? Nyáron legalább a
bögyödet ki tudod rakni, mármint ha bögykirakós típus lennél, de így, a
kabátodban egy jó nagy hurka vagy! Akkor meg minek kínzod magad???????
Végülis mennyi esélye van annak, hogy úgy rendesen lefogyj, összekapd
magad, és az utcán megnézzenek a pasik? Na hát, így az elmúlt pár évre
visszanézve: SEMMI. Akkor meg mi a fenének kínzod magad? Megéri?????

Egy
frászt éri meg. – mondja egy kis ördög itt belül. Ugyanolyan tehén
maradsz, amilyen voltál. Mert anno elszaladt veled a ló, és mármost te
így is fogsz maradni. 

Csak
most már megváltozott valami, és mondhatja ez a kis gonosz, de már nem
tud mit kezdeni velem. Igen, nem úgy néz ki, hogy én itt pár hónap
alatt szépséges pillangóvá változom, meg minden. De nem tudok már úgy
élni, mint régen. 10 kg le, 15 fel. Nagy elhatározások, és nagy
zabálások. Nem akarok állandó gyomorfájást és felfújódást, nem kell a
prediabétesz. Nem akarok olthatatlan szomj miatt fél óra alatt több
mint 2 litert inni, és beköltözni a WC-be. Igen, volt már, hogy
könnyebb volt az életem. Egszisztenciálisan, anyagilag meg miegymás.
Volt már sokkal több önbizalmam, voltam már szép is talán. 

Tudom,
nem sok mindenre van lehetőségem… Láttam dokumentumfilmet
plasztikáról: a nőnek egy műtéti idő alatt végeztek szemhéj és
homlokplasztikát, hüvelyplasztikát és G-pont feltöltést. Olyan
bizarrnak tűnt az egész… Egy másik meg szétkalapáltatta az álkapcsát,
hogy amikor mosolyog, ne látszódjon ki olyan sok a fogínyéből.
Egyébként sem volt szép nő, de szerintem ettől sem lesz sokkal jobb.
Ja, és egyben nem tetszett neki a már műtött orrának a vége, és a
B-kosaras melle sem. Annyira ledöbbentem, hogy 10 percig néztem, mert nem hittem el. 

Csak
arra van lehetőségem, hogy odafigyeljek magamra. Arra nincs, hogy
valaki készen letegye elém a diétás ételt. Nem lesz zsírleszívás, sem
más. Egy kedves lány miatt megkerestem, hogy Budapesten hova lehet
túlsúllyal fordulni, hogy van Lipidológia.
Azt sem tudtam eddig, hogy van ilyen. Bár engem nem érdekel a
kalóriaszámlálgatás, be a befektetős nulldiéta, de úgy látszik, ez is
változott idővel. És elvileg ide elég egy háziorvosi beutaló. Már.
Jópár évvel ezelőtt befeküdt ide egy ismerősöm, nagyon gyorsan
leszedtek róla látványosan vagy 20 kg-t (10 nap-2 hét, már nem
emlékszem), de elég vastag borítékot adott. Ma már külön osztály
ambulanciával.

Ez egy jó írás dr. Pados Gyulától, akit
eddig annyira nem kedveltem meg, ebben az is közrejátszott, hogy drága
Dokibámtól (endokrinológusok gyöngye) kaptam ajándékba a könyvét, ahol
a túlsúlyosokat egyszerűen lekövérezi. Hát, nem lett a  pasi a szívem
csücske. El sem olvastam.  Még jó, hogy van ott még pár doki, aki lehet
jó fej.  Nem bántom őt sem, mert legalább tett valamit… De most
legalább látom, hogy éppen mivel foglalkoznak és hogyan csinálják. Azt
azért helyeslem, hogy már nem hipergyors koplalós befektetéssel. Ja, az
ismerősöm is szépen visszaszedett minden egyes leadott dekát. De azért
jó dolog, mégha életmódváltás helyett nem működik, de segíthet
elkezdeni.

 Hősünk,
aki életét kockáztatva próbálta ki a magyarosch konyha szerinti
(különösen a hagyományos magyar karácsonyi ételekre való tekintettel)
folyamatos étkezést, és ezzel igazából
számomra nemsok mindent bizonyított be, de leginkább azt, hogy végre
indokolhatja a zabálást, és egyben állandó témát is ad a blogjának.
Szeretem a stílusát, úgyhogy még véletlenül sem volt ellenemre egyik
írása sem ebben a témában. Nekem egyébként nagyon tetszett. De
őszintén, most mégis mire számított? Naná, hogy hízott. És naná, hogy
most körülnéz az egyre növekvő fogyipiacon: és lőn, megtalálta a
csodaszert: ohne cukor, fehérliszt és ilyenek. Magyarevőfogyó.

Szeretnék
egyszer olvasni egy olyan szakácskönyvet, amiben nem a 19. századi
magyarosch receptek, hanem olyan régi, esetleg táj jellegű ételek
vannak, amiben inkább a fűszerezés dominál. Sokkal több és érdekesebb
fűszereket használhattak pl. mondjuk a 15. században.  Most meg olyan,
mintha a pörköltön és nokedlin kívül nem is nagyon lenne más recept, és
mintha a piros paprika és hagyma egyeduralma lenne.Szóval tuti van egy számunkra ismeretlen, és egészséges magyar konyha is.

Másik médiakedvencem hajdupeti. Merthogy most tv2 miatt fogyózik. Miért
is nem nézem ki belőle, hogy nem csak egy újabb reklám, és persze,
ünnepek után mindenki lelkesen fogyózik, mivel átette magát
karácsonytól a következő évbe. És rögtön fogyott 2 hét alatt 5 kg-t. Miért
nem elég ennek a palinak, hogy tehetséges, de soha a büdös életben nem
lesz jó pasi? A jó pasi nem CSAK kockás has és ohne bébiháj…
Először nem akartam ennyire gonosz képet feltenni róla. De hát olyan
ellenállhatatlan volt azzal a kocka hasával. Ti is látjátok a
vízszintes csíkokat? Ott van a kocka elvetve…

Mindezekből levonhatjuk a megfelelő következtetést: könnyebb a pasiknak, visszaveszik a szénhidrátot, és simán ledobnak 10 kilót. 

Azért egy tuti pali van: Ervin, aki a hétvégi sütizés ellenére 111,3 kg-t mutatott. :o) Azért
nyugodtan irigykedhetek hajdupeti kezdő 91 kilós súlyára is. De én nem
is állítottam magamról soha, hogy kockahasam van, és marha jó csaj
vagyok (vagy pali).