Ervin megadta magát: mármint az eleme. Meg én is. Egyfolytában eszegetek. Na jó, nem vészes, csak semmi köze a fogyókúrámhoz. Biztos én vagyok hülye, de amikor megborul a rendszeres életem, és várnom kell, ideges leszek, és nem tudom az evést olyan szinten kontrolálni, mint ahogy szeretném. Nem szeretném visszahízni, amit leadtam, de lassan és biztosan haladok efelé. Nem arról van szó, hogy zabálnék, vagy annyira összevissza ennék, de ahogy elnézem, nekem már az is elég, hogy átmenetileg nem mindig tudok diétásan enni teljesen. Sokminden történik körülöttem. Betegség, baj, baleset.
Közben tudom, hogyha elhagyom magam, nagy gázban leszek, tehát összeszedem magam. Nem minden a pénz, és soha nem lesz olyan, hogy minden rendben lesz körülöttem. És erre nem hivatkozhatom, amikor szépen lassan visszahízom a nehezen leadott kilókat. Észrevettem, hogy az idő is besegít: nincs kedvem semmihez, sokat vagyok egyedül, de mégsem tudom jól kihasználni a hirtelen jött lazaságot. Nem pihentet, csak viszi az energiámat. Elvileg ennek holnap már vége, remélem, és a rendszeres élet, és az, hogy újra tipptopp kell lennem, segít visszatérnem a normál kerékvágába. Kell is, mert jönnek az ünnepek, jó lenne minél többet leadni addig is.
Addig is, hogy a józan ítélőképességünk megmaradjon, pár megfotosoppolt kép arról, hogy már tényleg nem lehet még a vékony sem elég vékony. Szerintem ez itt baloldalt egyenesen szürreális. Papírlány. Miért nem elég a jobboldali gyönyörű lány?
A másik: Demi Moor. Szerintem jobb lett volna, ha nem csattan fel, hogy hát a csípőjét nem retusálták szarul. A kép jobb oldalán a csípő-kendő és a comb találkozása nem jött össze.
Amin szintén nagyon fel voltam háborodva, de ezt csak a vájt szememnek köszönhetem, hogy az amúgy karcsú, lányos alakú Kate Moss derekát és csípővonalát is egy csodás Basier-görbével kellett megvágni. Karcsú az enélkül is. De ott legalább olyan sötét a háttér, hogy a kis csalás nem szembetűnő… Csak lefaragtak 5-5 cm-t mindkét oldalából. Remélem, hogy mindenki más is látja…