111,6 kg
Ennek örömére a piacon vett házikenyérből ettem 2 szeletet és egy kakaóscsigát is. Szóval a reggeli mérlegelés már nem annyi amennyi. De én ragaszkodom ahhoz, hogy időnként kell enni ilyesmit is, nem sokat és nem sokszor. Azt hiszem, túlzott volt az optimizmusom. Péntek este rettenetesen fájt a lábam, és nem múlt el, hiába feküdtem, polcoltam fel stb. Szombaton úgy gondoltam, hogy bemegyek a kolléganőmhöz, ő van az üzletben szombaton, és veszek egy regeneráló krémet. A krém isteni volt, az ő beszólása kevésbé. Átgondoltam. A héten láttam egy szuper álláshirdetést, ahol 8 órában keresnek olyan asszisztenst, aki kvázi kiadványszerkesztő is. Megpályázom. Azért leírom a történetet röviden, hogy mi a véleményetek. Elmesélte, hogy otthon készít pár fényképet az egyik termékhez. Felajánlottam, hogy a saját szabadidőmben Photoshoppal, ha kell két klikkel javítok rajta, mert mostanában sokat felejtettem. A válasza: téged a főnök nem ezért vett fel, hanem azért, hogy telefonálj! Gondolom, azért sem, hogy a szabadidőmben neki dolgozzak ingyen és csak azért, hogy ne essek ki a gyakorlatból. Ezzel pont azt érte el, hogy jelentkezem a szuper hirdetésre, amire egyébként nem jelentkeztem volna. És természetesen maradnak a szeretett kollégák és a másik munkahely is. Ott senki nem akar a másikon átlépni. Na meglátjuk. Nyitott szemmel járok, és a jövő héten elbeszélgetek vele arról, hogy a saját szabadidőmmel ki is gazdálkodik. És hogy mennyire az én dolgom, ha fotosoppolok valakinek, vagy nem. 
Szerintem is néha lehet azt enni, amit az ember megkíván. Csak nem sokat és nem sokszor! Örülök, hogy szép lassan, de biztosan olvadnak a kilók. Olvaslak ám, csak mindig nincs időm írni!
A szemet meg mindig nyitva kell tartani! Néha nem árt a fülünket is!! Sok sikert Neked! :-))
Szia Mártikám!
Örülök, hogy drukkolsz nekem és olvasol is. Jó hír: a reggeli mérlegelésnél nem lettem több kg!
Tényleg belefér mértékkel némi kilengés. Dirrekt nem fogok BŰNÖZÉST mondani!
puszka, LB