Vigyázz a szívedre!
102,5 kg
Ervinünk vigyorog ezerrel, egyik szemem sír, a másik nevet. Tudom, hogy keveset eszem, persze az is egészséges, diétás, de kevés. Ennyit bírok.
Próbálok nem legyengülni, és kicsit mozogni a hétvégén. Kreativitásom és mélyen alulmúlva, de ez van.
Olvastam egy érdekes írást a WHO honlapján, és lefordítottam, az esetleges hibákért elnézést, belinkeltem az eredeti angolt:
A szív-és érrendszeri
betegségek kockázati tényezői
Szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai, kockázati tényezői
Sok kockázati tényező van összefüggésben a szívkoszorúér-betegséggel és a stroke-kal, hétköznapi nevén agyvérzéssel. A legfőbb kockázati tényezők:
- a dohányzás,
- alkoholfogyasztás,
- magas vérnyomás (hipertónia),
- a magas koleszterinszint,
- az elhízás,
- mozgásszegény életmód,
- az egészségtelen táplálkozás egyaránt jellemzők világszerte.
Különösen fontos a fejlődő országokban, hogy miközben küzdenek a szív-és érrendszeri betegségek növekedésével, a legnagyobb megpróbáltatásokat még mindig a szegénységgel együtt járó helytelen táplálkozás és a fertőző betegségek okozzák. Mindazonáltal, kivéve a szub-szaharai afrikai országokat, a fejlődő világban szív-és érrendszeri betegségek a vezető halálok.
Attól még, hogy jelen van egy rizikófaktor, még nem feltétlenül szükséges, hogy a szív-és érrendszeri betegség kifejlődjön. De a több kockázati tényező megnöveli a valószínűségét a kialakulásának, de ha teszünk azért, hogy ezek kockázati tényezők megváltozzanak, és kemény megelőző munkával megvédhetjük szívünk egészségét.
Befolyásolható kockázati tényezők
A magas vérnyomás, a hipertónia az egyetlen és legnagyobb kockázati tényező a stroke esetében. A szívroham esetében is jelentős szerepet játszik. Megelőzhető, és sikeresen kezelhető, de csak akkor, ha időben diagnosztizálják és az előírt kezelést betartják.
A kóros vérzsír szint, ami a magas összkoleszterin, magas triglicerid szint, magas az alacsony sűrűségű lipoprotein, vagy alacsony szintű, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin, mind összesen a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a gyógyszeres kezelés módosíthatja a vérzsír profilt.
Dohányzás, függetlenül attól, hogy milyen dohány: cigaretta vagy rágódohány, növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kockázat különösen nagy, ha fiatalkorban már elkezdett dohányozni, illetve erős dohányos vagy hölgy az illető. A passzív dohányzás is kockázati tényező a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában. A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, függetlenül attól, hogy valaki milyen régóta dohányzik.
A fizikai aktivitás hiánya 50%-kal növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát. Az elhízás jelentős kockázatot jelent a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában, és hajlamossá tesz a cukorbetegségre. A cukorbetegség egyik fontos kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek.
A kettes típusú diabétesz egyik fő kockázati tényezője a szívkoszorúér-betegségnek és a stroke-nak. Cukorbetegként kétszer olyan valószínű, hogy kifejlődik valamelyik szív-és érrendszeri betegség bennünk. Ha nem szabályozzuk, kezeljük a cukorbetegséget, akkor nagyobb eséllyel és korábban: fiatalabb korban alakul ki szív-és érrendszeri betegség, és sokkal súlyosabban, mint másoknál. Ha Ön egy menopauza idejében lévő hölgy, a cukorbetegség kioltja az ösztrogén védő hatását, és a szívbetegségek kockázata jelentősen emelkedik.
A magas telített zsír tartalmú étkezés növeli a szívbetegségek és a stroke előfordulását. Becslések szerint mintegy 31%-a okoz szívkoszorúér-betegséget, és a 11%-a stroke-ot világszerte.
Nem számít a szegénység, ha bármelyi részén vagyunk a világnak, nő a szívbetegségek és stroke kockázata. Az állandó stresszel teli élet, a társadalmi elszigeteltség, a szorongás és a depresszió növeli a szívbetegségek és stroke kockázatát.
1—2 alkohol tartalmú ital naponta 30%-os csökkentéséhez vezet a szívbetegségeknek, de e szint feletti alkoholfogyasztás már a szívizmot károsítja.
Bizonyos gyógyszerek is növelik a szívbetegségek kockázatát, mint például a fogamzásgátló tabletta és a hormonpótló terápia (HRT).
Bal kamrai hipertrófia (LVH) egyik kockázati tényezője a szív-és érrendszeri halálozásnak.
Nem módosítható kockázati tényező
Egyszerűen önmaga az idős kor is egy kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek, stroke kockázata megduplázódik férfiaknál 55, a hölgyeknél 65 év felett.
A családban előforduló betegségek a szív- és érrendszeri betegség kockázatát mutatják be.
Ha az első fokú vérrokonának szívkoszorúér-betegség vagy stroke-ja volt 55 éves kora előtt (férfi rokonnál), vagy 65 éves kora előtt (női hozzátartozónál) a kockázat nő.
A nemek között is jelentős az eltérés: egy klimax előtt álló hölgy a férfiaknál nagyobb rizikónak van kitéve a szívbetegségek terén. De menopauza elteltével a nők kockázata hasonló egy férfiakéval. A stroke kockázata a férfiak és a nők körében is hasonló.
Az etnikai hovatartozás is szerepet játszik. Az afrikai vagy ázsiai származású embereknek nagyobb a kockázata a fejlődő szív-és érrendszeri betegségekre.
Felhasznált irodalom:
J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke. 2004 World Health Organization. Geneva
TA. Gaziano. Reducing The Growing Burden Of Cardiovascular Disease In The Developing World. Health Affairs. 2007;26(1):13-24
National Diabetes Information Clearinghouse, Diabetes, Heart Disease and Stroke. 2005. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Bethesda, Maryland.